Még közelebb a magyar gazdaság összeomlása
A GKI felidézte: a magyar gazdaság az első negyedévben 5,3 százalékkal, rekordsebességgel nőtt. Ez az ütem az Európai Unióban – Máltával és Romániával együtt – messze a leggyorsabb, a többi tagállam még a 4 százalékot sem érte el. Az EU átlaga 1,5, az euróövezeté 1,2 százalék volt, azonos az előző negyedévivel.
Mindez azért érdekes, mert a GKI tavasszal még borús képet festett a magyar gazdaságról, hangsúlyozva, hogy a növekedés lassul, az infláció gyorsul, a forint pedig gyenge. Vértes András, az intézet vezetője szerint a magyar gazdasági növekedés egyébként a Jóistennek köszönhető és már szorgalmazta is, hogy a magyar vállalatok növekedjenek lassabban, igazodva a GKI előrejelzéseihez.
A magyar válalatok azonban továbbra sem fogadták meg tanácsát, így a várt lassulás ismét nem jött el. A GKI ettől függetlenül továbbra is lassulást vár, így a cég szerint a magyar gazdaság tulajdonképpen mindig a csúcson van, de a lassulás is ugyanígy mindig elkerülhetetlen. Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz – fogalmazta meg elemzői ars poeticáját Vértes.
Ismét látják a lassulás jeleit
A GKI szerint az első negyedévben különösen a beruházások, illetve az építőipar növekedése volt látványos. A beruházások 26,4 százalékkal, ezen belül az építésiek 34 százalékkal, a gépberuházások 21 százalékkal emelkedtek. Az építőipar termelése csaknem 50 százalékkal nőtt.
A GKI szerint ugyanakkor megjegyezte idén a beérkező EU-transzferek és főleg azok tényleges felhasználása tovább emelkedik, de a tavalyi 17 után már csak 13 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya március végén már 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és csúsznak egyes jelentős autóipari beruházások.
A gazdaságkutató szerint várhatóan az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé gyorsabb (4, illetve 5 százalék) lesz a korábban gondoltnál, az év során azonban az első negyedévhez képest lassulás valószínű. Az első negyedévi 4,8 százaléknál és a tavalyi 4,6 százaléknál feltehetően kissé lassúbb, 4,3 százalék körüli lesz a fogyasztás bővülése is.